Az alapítványál ahol dolgozunk, van egy kollégánk, aki mozgássérült és kerekesszékkel él. Nekünk ez mára természetes, és szemünk már igen éles látással veszi észre mindazokat az akadályokat, mellyekkel neki meg kell bírkóznia. Sokáig azonban magam sem voltam tisztában vele, vagy csak nem fogtam fel, hogy mennyire más feladatokat állít az élet a mozgásukban korlátozott embereknek.

Történik mostanában, hogy a kényelmes, tágas, szellős irodaházból hamarosan el kell költöznünk, mivel elviselhetetlenül magas a bérleti díj, és nem tudjuk már kigazdálkodni. Éppen ezért irodakeresésbe kezdtünk. Megfelelő méretű lakást keresünk, melyet könnyen lehet irodává alakítani, vagy már ezidáig is annak használták, ergo nekünk találták ki. Semmiképpen nem válunk meg a mi kerekesszékes kollégánktól, minthogy nagyon fontos és igen nehezen pótolható az a munka, amit végez. Tehát költöztetjük őt is!

Az első feladat: Budapest területén olyan körzetben maradni, amely megközelíthető mozgássérültként is tömegközlekedéssel. A mi esetünkben, tekintetbe véve az említett kolléga lakhelyét, azaz mindennapi kiinduló pontját, csak a 4-6-os vilamos vonala jöhet szóba, ott is azon megállók, melyeknél le tud szállni, és tovább tud közlekedni (így eleve kisenek egyes helyek, pl.: hídfők). E koordniáták mentén kezdtünk keresni, és már két reménykeltő lakást is megnéztünk.

Nem volt illuziónk, és továbbra sincs. A fővárosi házak döntő többsége gyakorlatilag alkalmatlan arra, hogy mozgássérültként simán bejuss a kapun, kerekesszékkel feljutni egy emeletre pedig már Chuck Norrisnak is gondot jelentene. Az első helyen megtaláltuk a tökéletes lakást, egy szuper helyen, a liftbe is be lehetett férni egy kisebb kerekesszékkel, viszont a liftig három tételben, de összesen 9 lépcsőfok vezet. Akadálymentesítés nuku. A másik házban a kapun már sima lenne az ügy, és a lifthez is csak két lépcsőfok megy, ami még áthidalható, ugyanakkor a liftbe még magunk is oldalazva tudtunk beszállni, oly keskeny volt az ajtó...

Szóval! Nehéz menet lesz. Eddig kerekesszék vs. ingatlan 0:2. De nem adjuk föl!

A bejegyzés trackback címe:

https://emberarendszerben.blog.hu/api/trackback/id/tr691831735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

1emberke 2010.03.27. 07:16:18

Tavaly ősszel egy akadálymentességet feltérképező ifjúsági tábort szerveztünk 4 ország fiataljainak. Körbe jártuk Budapestet kereksszékes és ép fiatalokkal, és ahol úgy tapasztalták kitettek egy akadálymentességet jelző saját maguk által tervezett matricát. Nem került matrica túl sok helyre pl: a Bazilikához sem (bár a frissen felújított térhez, lépcsőhöz van mozgássérülteket segítő lift, na de az-az egy ember aki kezelhetné nem került elő), nem jutottunk le a Gödörhöz sem (a liftaknából hiányzott a lift)stb.. A kávézókról, éttermekről még felsorolást sem érdemes tenni, hova nem jutottunk be. Szóval egyszerűbb ahova igen, és álljanak itt pozitív példaként: Alexandra Könyvesházak. És hogy mit tehet az ember a rendszerben? Mi például mozgatható rámpát készítettünk kartonból, egyszerű és olcsó volt. De ha konkrét épületről van szó, lehet állandó megoldásban gondolkozni és mondjuk társasházként pályázatot beadni akadálymentesítésre. Egyszerűen csak erre is gondolni kellene! Kerekesszékkel, babakocsival, idősen is lehessen élni a városban.
süti beállítások módosítása